A Magyar Vándor emlékére
Az idősebb olvasók némelyikének biztosan dereng valami a ködös régmúltból, e név hallatán. A fiatalabbak nagy valószínűséggel csak FankaDeli Magyar Földre című album egyik nótájában találkoztak vele. De ki is Ő, akit Fanka is megszemélyesít, és minden elismeréssel illet?
Rockenbauer Pálban a magyar természetjárás egyik atyját tisztelhetjük. 1933-ban Budapesten született, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem földrajz-biológia szakán szerzett tanári oklevelet. Ezután kezdte meg filmes pályafutását a Magyar Televíziónál. Forgatott a világ minden táján, vízen, földön, és „levegőben”, a teljesség igénye nélkül: Nepál, India, Óceánia, Észak- és Dél Amerika, Pamir, Kilimandzsáró, első magyarként filmezett az Antarktiszon, és a sort még lehetne folytatni. Munkássága nem csak a filmvásznon teljesedett ki, több könyv szerzőjét is tisztelhetjük benne (Amiről a térkép mesél, Magyarok az Antarktiszon, stb.).
Neve egybeforrt a Kék túrával
Több külföldi természetfilm és könyv mellett igazán a Másfélmillió lépés (a film címét leszámítva helyesen így kellene írni: másfél millió) című gyalogos országjáró túrasorozattal vált híressé. A műsort kétéves előkészítő munka után forgatták az Országos Kék túra útvonalán, amelynek hossza akkora már elérte az 1100 km-t.
Az útvonal, amely az első hosszú távú turistaútnak számított Európában is, Szent István halálának 900. évfordulójára 1938-ra készült el. Akkori hossza „csupán” 910 km volt (a kék jelzés felfestése 10 évbe tellett). 1977-ben a Sümeg - Nagy Milic távot megtoldották még 100 km-rel, így a túra megyénkbe is ellátogat azóta: a vasfüggöny leomlásáig a Szent Vid Kápolnáig tartott, mely mögött egy emlékmű is hirdeti ezt. A határzár megszűnése után a túrát kibővítették még egészen az Írott-kőig, azóta ez a hivatalos táv. Rockenbauer és csapata tehát 1979 júliusában ennek az 1100 km-nek a megtételére vállalkozik gyalogszerrel, melynek végére, 2 és fél hónap alatt felfedezik Magyarországot. A túrát egyszer sem szakították meg, a 10 fős stáb egyenként 20-22 kg-os hátizsákot is mindvégig önerőből hordta, kánikulában, esőben, szélben, aludtak turistaházban, sátorban, szabad ég alatt. Útjuk során nem csupán hazánk természeti értékeit mutatják be a nézőnek, hanem a lakosság szemszögéből is megismertetik az aktuális vidék életét minden szépségével és nehézségével. Bemutatják hagyományaikat, műkincseiket, templomaikat, mindennapi életüket…
Akik a legérdekesebb történetekkel szolgáltak (bal oldalt Sinkó László)
Segítségül hívva a kor legelismertebb tudósai - Zólyomi Bálint, Pócs Tamás, Bándi Gábor és még sokan mások - mellett a legegyszerűbb paraszti embereket is beleértve, kik hol dalra fakadva idézik fel a múltat, hol egy kihalófélben lévő szakmát elevenítenek fel. Rockenbauer szenvedélyesen járja a filmben hazánkat, tájbemutatásaiból átérződik a vidék, a természet szeretete, élés kritikákat fogalmaz meg, kikelve bírálja a szemetelőket a környezetre veszélyt jelentőket, mellette igyekszik háttérben maradni, nem főszereplőnek lenni. Útjuk során rengeteg „kéktúrázóval” találkoznak, kik sportkörökbe tömörülve járják hazánk erdeit, de találkozhatunk kisiskolásokkal is, akik tanárjukkal fedezik fel országunkat. És ez lenne a film valós mondanivalója is, a kulturált természetjárás, hazánk megismerése nem csak tankönyvekből, képekről, dokumentumfilmekből, hanem barátainkkal és saját tapasztalatokkal fedezzük fel hazánk minden kincsét, így mind inkább megszeretve, megbecsülve azt! Mert ahogyan a filmben is elhangzik a túrázáshoz nem kell más, mint egy pár jó túrabakancs. A kalandnak ősszel lett vége, mikor megérkeztek a Kőszegi-hegységhez, így a stáb több hónapos kemény munka után hazatérhetett. A munkálatok azonban még két évig tartottak, míg 1981-ben végre bemutatásra került. A narrátor a Kossuth-díjas Sinkó László lett, aki a túrát kisebb-nagyobb megszakításokkal végig is járta. 1996-ban Magyar Örökség díjjal tüntetik ki a sorozatot. A film zenéje a Romantikus Erőszak által is feldolgozott „Indulj el egy úton” című népdal lett.
A Rockenbauer által tervezett esőruhában a Mátra viharában
Rockenbauer azonban ezt követően sem állt le, 7 évre rá megalkotta az 561 km-es Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalat. A túra ezúttal a Velemtől, az Őrségen, Göcsejen, Belső-Somogyon át egészen Szekszárdig tart, melyet a Még egymillió lépés című sorozat mutat be. Ebben a művében még inkább középpontba kerül az ember, bemutatásra kerülnek a városiadás jegyei, a kádár-korszak vidéki életével együtt.
Életútjában a következő bejegyzés a tragikus 1986. november 26., ekkor ugyanis rejtélyes körülmények (hallani balesetről, és öngyilkosságról is) között egy túra folyamán a Naszály tövében, Szendehely - Katalinpusztán teljesíti utolsó távját…
Örök megnyugvásra kérésére a zengővárkonyi több száz éves szelídgesztenyés alatt talált végül.
Emlékét őrzi munkássága mellett, az 1989-től a Kék Túra részeként a róla elnevezett Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kék túra, a halála után az Ő tiszteletére készült Kerekek és lépések, mely az Ő szellemiségében kerékpárral forgatott, a sírjától Nagy Milicig tartó film, így bezárva a „kék” kört. Számunkra legyen Ő a Magyar Vándor!
Suhancossal egyetértve:
„Nekem nem tetszik, hogy mindenhol azt látom, hogy alig vágják mi az a Másfélmillió lépés Magyarországon.
Rockenbauer Pál, innen küldöm tiszteletem, egyenesen kimondva, én így szeretem”
A cikk apropójául szolgál, hogy hétfőn, 13:45-ös kezdettel vetíteni kezdik a sorozatot az m2-ön. Használjuk ki a „közszolgálati” TV azon pillanatait, amikor valóban értéket sugároznak! Ezenkívül megtalálható még az MTV internetes filmarchívumában is.
