Veszélyben a demokráciánk (még mindig)

Baj van. És a baj nem kicsi. Hatalmas csapást mérnek a magyar a demokráciára. Beszüntetik a sláger, és a danubius rádiót. Ezt nem tehetik meg. Olyan országban én nem akarok élni, ahol ez előfordulhat. Én minden reggel szeretném hallgatni a borost meg a bocsit, hogy szolgálják ki a hatalmat, hogy mossák tisztára az agyamat. Mert ők nem nyalnak be a hatalomnak, teljesen semlegesek. Ők inkább gyűjtöttek a cünami áldozatainak, sem mint a székelyföldi árvíz sújtottaknak. Mi ez ha nem semlegesség, ha székelyeknek gyűjtöttek volna az már nacionalizmus lett volna, na ők aztán nem ilyenek. Vagy a kedvenc poénom mikor egy motoros halálán poénkodtak! Mekkora volt, hatalmas. És a feledhetetlen road show-k ahol a kedvenc zenekaraim léphettek fel, mind mind életem részévé vált, s őket akarják betiltani. Őket akik soha nem emelték fel szavukat, ha például rendőrterror volt, vagy az öszödi beszédre is csak immel-ámmal reagáltak, soha nem lázítottak, soha nem keresték a teljes igazságot, soha nem emelték fel szavukat magyarságot ért igazságtalanságokért (pl nyelvtörvények) soha nem tanítottak minket dicső múltunk egyetlen porszemére sem. Reklámozták viszont a multikat, a pepsi szigetet, száguldoztak a palik lacikával, meggyalázták a Szent Koronát, támogatták a vad kapitalizmust a libelarizmust. Azzal teljesen egyetértettem, hogy beszüntették a Pannon rádiót, amely csak magyar zeneszámokat játszott. Ki kíváncsi a sok ismeretlen arcra. Na de hogy őket? Hogy visszanyal a fagyi. Sok társammal együtt az utcára szeretnék vonulni én is. Tiltakozni az igazomért. Értük. Csak hát lali király azt mondta, hogy aki utcára megy véleményt nyilvánítani az rossz, csőcselék, akkor most mi van? Már csatlakoztam minden őket támogató fórumhoz, az iwiwről nem is beszélve. Minden reggelem stresszben élem, hallom-e még őket?És akik utána jönnek? Azok is ugyanilyen színvonalasak lesznek vajon? Ők is benyalnak majd a hatalomnak, ők is tudják majd vajon így mosni az agyamat, az ország tényleges baj(n)airól elvonni a figyelmet, remélem ők sem játszanak majd igazi magyar zenéket csupán republicot (kedvenc pártom kedvenc zenekarát), meg padödőt. És remélem ők is tartanak majd ingyenes nagy koncerteket.
Engem abszolút nem érdekel, hogy igazságtalanul tartanak fogva 16 embert, minden joguktól megfosztva bizonyítékok nélkül. Azt is nagy ívből lesz@rom, hogy a felvidéken élő magyarokra milyen nyelvtörvényt szabtak ki, és hogy ezen felbuzdulva már az ukránok is szervezkednek. Az is hidegen hagy, ha verik a magyart délvidéken, vagy cigányok lincselnek idős embereket, vagy ha halálra vernek egy csángóközi magyart egy DAC-slovan meccsen. Nem érdekel sem Horák Nóra esete, sem Szögi Lajosé. És, hogy politikusaink már ellopták az országot, na ez nevetséges, és korrupció sincs. Csak őket könyörgöm őket ne tiltsák be!
Viccet félretéve: MUHAHA, MUHAHA :D :D
Az a sok igazságtalanság ami felett elsiklottak, amit elgörbítettek most velük is megeshet????
Megint csak: MUHAHA, MUHAHA :D :D
Bízom benne, hogy oda kerülnek ahol a helyük van: az utcára vágó pityu mellé (remélem azért tüntetéseken nem fognak majd feltűnni)!!! De cseppet sem lepne meg, ha minden maradna a régiben...
De ha esetleg ajánlhatok valamit:

szentkoronaradio.com

Azoktól akik a danubius rádiót hallgatják szeretnék bocsánatot kérni, biztos balázs is jól csinálja, ő messze híres a "hallgatószeretetéről".

Farkasoló

Mi is az a farkasoló? Nos, a XXI. század embere rögtön rávágja: írd be a gugliba aztán majd kidobja! Ühüm, és ha a fenomenális nélkülözhetetlen okostojás gugli sem segít akkor mi van? Na akkor jövök én a képbe, mert én már rájöttem!

Minden ott kezdődött, hogy beiratkoztam angol nyelvi kurzusra. Muszáj, mert nyelvvizsga nélkül nincs igazi diploma ugyebár (gyakran kell elbeszélgetni a fákkal, hogy gyorsabban nőjenek, és az egzota fák ugye csak angolul, esetleg németül értenek). Szóval hétfőnként sztudentkedek, majd a következő 6 napban próbálom feldolgozni az ott ért hatásokat. Napokban azonban arra az elhatározásra jutottam, hogy (akárcsak Kossuth a börtönéveiben) angol szöveget fordítok. Mi sem egyszerűbb beírom a szakfordítóba a neten kiadja behelyettesítem aztán kész. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel a taktikával akár egy szót is meg tudok jegyezni óránként, ha az nem túl hosszú.
Letöltöttem tehát a világhálóról egy számomra szimpatikus szöveget. Ezidáig stimmelt is minden. Aztán elkezdtem tolni a szavakat a fordítóba, egy sorral végeztem is egy óra alatt. Kapóra jött öcsém, aki már vagy nyolc éve speakel angolul. Így már kevesebb szót kellet begépelnem a fordítóba. Sőt, öcsém arra is rámutatott, ha a megfelelő rubrikába a megfelelő beállítást választjuk, akkor ki is lehet mondatni a géppel az adott szót. Nos ekkor már elkezdtem komolyabban tanulmányozni az oldal paramétereit. Hamarosan rá kellett jönnöm, hogy nagy valószínűséggel, ezt az oldalt is pihent agyú egyetemisták szerkeszthették. Alapozom ezt arra, hogyha az ember olyan szót gépel be a rendszerbe, amit nem ismer akkor a következő mondat jelenik meg (mondjuk az általam keresett szavaknak valóban nincs értelme):
"Vagy ha semmi nem segít, akkor tessék minket feljelenteni."
Na már most, ha az ember erre ráklikkel, akkor a feljelentőgép üzemmódban találjuk magunkat ahol aztán az ember kénye kedve szerint lehet anyázni gyalázni, fikázni (mintha egy focimeccs kellős közepébe csöppenne az ember)! Na ha jól kianyáztuk magunkat akkor begépeltethetjük a szöveget és nyomkodhatjuk a TV-t (amire heves tiltakozással válaszolnak). Nekem a következő szösszenetet sikerült összehoznom:



De tegyük fel, minden rendben megy, vagyis a gép ismeri a keresett szavunkat. Ekkor az alapfelállás lép életbe: talált szavak + kiejtés jelenik meg. Így ügyeskedtünk öcsémmel a lefordítandó szöveg esetében, amikor is elérkeztünk a kulcsszavunkhoz:
"will".
Ezt begépelve rögtön megkapjuk a magyar megfelelőit. Eddig nincs is semmi érdekes, de lejjebb megtalálható a másik keresett szavunk is. A farkasoló. A willy mellett található. A fütyi, a kuki, és a hímvessző társaságában. Ezeket a szavakat persze a gép készségesen ki is mondja (ellentétben mondjuk a felette hárommal ácsorgó vedeléssel szemben, azonban ebben az esetben elnézést is kér, teljesen korrektül a gép). Na erre öcsém is elég hamar rájött, és elkezdte mixelni a szavakat: fütyi-kuki-fütyi-hímvessző stb. stb. . Na szóval így angolozunk mikor anyukám megjelent a szobába. Öcsémnek persze annyira megtetszett, hogy teljesen belefeledkezett a helyes kiejtésekbe, és nyomatta ezerrel, mire jött a jogos kérdés:
- Ti mit csináltok?
- Semmit angolozunk!
Hát, biztos hihetőnek tűnt, de öcsém akkora örömét lelte benne, hogy senkinek nem volt szíve lelőnie kedves kis játékát.
Szóval lehullt a lepel a farkasolóról. Remélem mindenki okosabb két szóval (willy = farkasoló), és a fütyi, hímvessző, helyes kiejtésével...
Ha nem tessenek gyakorolni, ahogy ezt oly sokszor hallhattuk a dicső alma materünkben...

Enédzsel

Sokak nagy örömére októbertől kezdetét vette a világ egyelőre (nagyon nyomul az orosz liga a KHL) legerősebb jégkorong bajnoksága, az NHL. Még mindig nincs magyar játékosa a ligának, de Hári János erősen vajaz erre a posztra. És miért ez a legerősebb bajnokság? Egyszerű van pénz, és vannak nézők, meccsenként akár 20 ezren is bezsúfolódhatnak egy-egy csarnokba. Ehhez hozzá jönnek azok a szabályok amelyek a látványosabb, keményebb játékot részesítik előnyben, és persze az alapszakaszban elmaradhatatlan verekedések. Összegyűjtöttem egy kis csokrot az eddigi idei termésből, olyan ütközéseket, amik megosztják a hozzáértőket is, hogy szabályos volt-e vagy sem. Az európai hokiban ezek több meccses eltiltást vonnának maguk után. Azért azt érdemes megnézni, hogy a csapattársak rögtön kezelésbe veszik az elkövetőket:

Nálam egyértelműen ez viszi a pálmát, pláne, hogy még csak felkészülési meccset játszottak

Ez pediglen a kakukktojás, itt csak a résztvevők NHL-esek

Az igazmondó cigány esete

Egy kis korrekcióval kell kezdenem, mivel az nem cigány, hanem roma. Ezzel a lendülettel javasolnám is a az OCÖ (Országos cigány Önkormányzat) beszüntetését, mivel felettébb rasszistának ítélem az elnevezésüket. Elnökük ellen ezt a feladatot tűzte ki célul a Vám és Pénzügyőrség, valamint a kecskeméti ügyészség is a nyomukban van. Szegények, őket mindenki csak üldözi...
A másik fele megint Canada-ban van, persze dolgozni mentek. Valószínű havat akarnak lapátolni, ott hosszabb a szezon.
Egyes győzikék aztán megint késeltek, ezúttal beérték egy főiskolással.
Ezek a szokásos hírek, semmi extra. Na de a következő videó, ez nem illik a képbe:



Felettébb őszinte. Ezt biztos sokat gyakorolhatta, vagy súgtak neki. Amit mi is sejtettünk, az most beigazolódott. Azt a keveset is kivetik magukból. Értem én.

Vaspapucsosok Acélvárosban

Imádom a salakmotort. Honnan ez a nagy szeretet? Még minden 511ben kezdődött, na nem időszámítás után vagy előtt, hanem a kollégium 5. emeletén. Ott ahol Pé-vel tengettem napjaimat az elmúlt évben. Voltam ugyanis annyira lojális, hogy engedtem neki, hogyha adta a tv a salakmotor GP-et akkor azt néztük. Eleinte nem nagyon tetszett, aztán kezdtem jobban figyelni, milyen is az a salakmotor? Elsősorban Lengyelországban és a britteknél kedvelt sportág. Egy-egy nagyobb versenyen tízezrek szurkolnak a helyszínen, akár egy focimeccsen: görögtűz, zászlók sör stb. stb.. A motorokról annyit érdemes mondani, hogy 500 ccm-esek, metanollal mennek, nincs váltó, és a féket is feleslegesnek találták. 120 km/h körül mennek be a kanyarba fék nélkül... Egy motor ára 2,2 millió jó magyar Forintnak felel meg. Egy tehetősebb versenyzőnek 6-7 motorja is lehet.

Egy jó tanács, ha elkezdesz salakmotort nézni feltétlenül válassz kedvencet. Nekünk egyértelmű volt a választásunk: Emil Sayfutdinov. Minden megvan benne, ami egy fiatal salakmotoroshoz kell: tehetséges, szemtelen és erőszakos! Egy állat. Bár a hétvégén a GP összetettjében visszacsúszott a harmadik helyre, Őt tartják a jövő emberének. A magyar kedvenc: Józsika. Vagyis Tabaka József, aki tavalyi súlyos balesete után (miután elesett szinte elütötte a mögötte érkező) tette a számomra roppant szimpatikus kijelentést:

"A lányok babáznak, a fiúk fociznak, a férfiak pedig motoroznak".
Magyarországon a salakmotor egyértelműen a keleti régióra korlátozódik. Vagyis Pé-ékhez, így hamar megérlelődött bennem az elhatározás, hogy egyszer lemegyek hozzájuk egy versenyre. Nos erre egészen a múlt hét végéig várni kellett. De ami késik...
Szóval addig fajultak a dolgok amíg megint Sárospatakon találtam magam. A program a szokásos volt: megérkezés, foci, sör. Másnap át Sátoraljaújhelyre, majd szombaton irány Miskolci Népkerti Speedway Aréna. A hangulat egy focimeccsre emlékeztetett, azt leszámítva, hogy itt nincs vendégszektor, és nincs harc a táborok között. Mivel Páros EB volt ezért, szép számmal érkeztek vendégszurkolók (elsősorban lengyelek). A verseny rangosságát mutatja az is, hogy itt volt az egyéni világbajnok Kafurov, valamint a csapat VB-n bronzérmes Laguta is. A bevonulás zenei aláfestés mellett füstbombák görögtüzek, valamint pénztárszalagok kísérték. Amelyik versenyző látott még a füstbombáktól, azt fejbe dobták egy pénztárszalaggal. Néhány lopott képet is berakok:



Jöjjenek a sajátok:

A szabályok szerint minden nemzet 3-3 főt nevezhetett és Őket cserélgethették tetszés szerint. A mieinket a Magosi, Szatmári, Tabaka hármas képviselte. Aztán elkezdődött a verseny, felbőgnek a motorok, tolakodás a kanyarban, szórják a salakot az arcodba. Negyedik futamban jönnek a magyarok, zúg a RIA-RIA, ugrál mindenki, mikor az élre áll Magosi, s ott is marad. Jól kezdődik számunkra a verseny, ahol nívós mezőnyben egy dobogós hely is felért volna egy kisebb fajta csodával. A tetőpont a 13. futamban hágott a tetőfokára, amikor is kettős magyar siker született!!! Az aréna az utolsó körben majd felrobbant mindenki kiabált, ugrált rázta az öklét!
Jöjjön pár kép a versenyről:

Némi meglepetésre az első helyet a csehek szerezték meg (vagyis inkább Dryml testvérek), akik a megszerezhető maximum pontból csupán egyet vesztettek. A második helyre az oroszok futottak, be a harmadikra, nos ez csak az utolsó futamban dőlt el. Ahol is a magyar, és a lengyel csapat csapott össze. Az esélyeink egészen az első kanyarig jók voltak. De akkor sajnálatos módon Szatmári elesett s magával sodorta az egyik lengyelt is. Az esés annyira súlyosnak bizonyult, hogy a magyart kórházba kellett szállítani. Az egész nem messze tőlünk történt:

Később kiderült, hogy nincs maradandó sérülése Lacinak. A versenyt elveszítettük, mivel Magosinak egyedül (Szatmárit még ki is zárták, így Tabaka nem ugorhatott be a helyére) kellett volna nyernie, de a két lengyel mellett ez nem sikerült. Az eredmény így is figyelemre méltó, 4. hely.
Először voltam, de remélem nem utoljára salakmotoron, a hangulat egészen egyedi: a metanol szaga, a pár méterre előtted elzúgó motorok, a repkedő salakdarabok, és persze magák a futamok. Durva na...

Bánya

Nos az egész úgy kezdődött, hogy eltévedtem, vagyis rossz fele indultam. De ne siessünk ennyire előre. Ez a kis túra a szomorú végkimenetelű magyar-svéd meccs előtt történt, mikor is úgy gondoltam, hogy mivel egyedül kell felmennem Tatáig, útközben beugorhatnék a Majki Remeteségbe. Na nem egy imára, hanem pár fényképre meg feltérképezni a placcot. A kolostorban kamanduli rend néma remetéi laktak. Minden rendeben is ment, Oroszlányból kifele menet Tata felé jobbra kanyar, aztán már csak a táblákat kellett követnem. Ezek után egy kavicsos útra kell rátérni, majd nem az étterem parkolójában megállni, hanem tovább jobbra fel. Na ott van az épület együttes.
Ezerrel megyek a jegypénztárhoz:
- Egy belépőt kérnék!
- Rendben legközelebb, úgy 3/4 óra múlva lehet bemenni!
Hm, mi fene, visszatértek partiznak a néma remeték, vagy mi???
- Hogyhogy nem lehet bemenni? - kérdem én.
- Mert csak a tárlatvezetővel lehet, és Ő csak akkor kezdi a műsort.
Király akkor feleslegesen jöttem, annyit azonban sikerült elérnem, hogy pár képet csinálhattam az épületekről:





Semmi baj, majd jövőre. Fel a motorra irány Tata, legalább nem kell sietnem. Ebben a tudatban indultam el Csákvár felé (pont ellentétesen Tatának). Nem jutottam messze, mivel egy igen szimpatikus táblába botlottam:


Fék, jobb kanyar. A bányához vezető út elhagyott épületek között vezetett. Nyomom a csengőt mint a süket, abban bízva, hogy itt nincs tárlatvezetés, mert arra nincs időm. Nagy nehezen előkerül az "emberem", közli nagyon szimpatikusan, hogy nyugodtan menjek körbe egyedül (bár van idegenvezetés).
Na ez a beszéd, s megrohantam rögvest a bányát. Először batár nagy gépekbe botlottam, majd egy kisebb tárnába mentem (dacolva a veszélyekkel), és megtekinthettem a különböző fejtési módokat. Az udvaron parkol a géppark egy része (ha ezt Pé barátom láthatná):










Épp ezeket bámulom, mikor megérkezik vendéglátóm, majd szóba elegyedünk. Kiderül, hogy a bányát 2004-ben zárták be, mert az orosz szén olcsóbbnak bizonyult. A szenet a bányából Oroszlányba szállították csillékkel 19 km hosszú pályán. A fejtés 230 m-re a föld alatt zajlott, és a bányát seccperc újra be lehetne üzemelni. Közben vészesen fogy az időm, jelzem neki is, hogy bármennyire is érdekel e téma, azért a válogatott meccs az válogatott meccs. Angolosan távozom, majd most sietősebben távozok Csákvár felé. Lassan, de biztosan kezdett gyanús lenni, hogy nem biztos, hogy jó irányba haladok. Egy közúti tábla ebben a hitemben meg is erősített nemsokára. Ekkor következett be a nagy hátraarc. Így rövid időn belül másodszor is sikerült megcsodálnom a nagyon dekoratív bánya csalogató táblát.

Rest In Peace

2009. március 25.-e. Napsütéses tavaszi nap volt. Korán keltem fel, mert lemaradásom volt az "Utak számítógépes tervezése" című tantárgyból. Tanteremben kínlódtam a leadandóval, mikor megcsörrent a telefonom. Pé szobatársam hívott:

- Hallottad???
- Mit? Nem, mit kellett volna?
- Meghalt Ocskay...
Pf...

Egyedül voltam a teremben , de hirtelen még nagyobb csend vett körül. Rögtön internetre fel, hátha nem igaz... De az volt.
Svájci vb jegyekkel a zsebembe, lassan nagyon lassan kezdett derengeni, 19-est nem láthatom soha életemben. Őt. Pont Őt nem. A magyar jégkorong ikonját, akiről felesleges számokban beszélni. Megtehetjük, de Ő annál sokkal többet jelentett, mindenkinek aki tudja mi az a magyar jégkorong. Mert az, hogy 210-szeres válogatott, hogy 16 VB-n játszott, ott 83 mérkőzésen 48 gólt lőtt, mellé adott 58 gólpasszt szinte nem mond el róla semmit. Az, hogy 9-szeres bajnok, soha de soha nem játszott más clubcsapatban mint a Volánban, megint csak kevés, vagy hogy többszörös gól-, és pontkirály...

Az viszont, hogy halála után ezrek gyászoltak, mécsesek égtek a csarnokokban (legyen az kézilabda vagy jégkorong csarnok), a fórumokon érződött a tehetetlenség, a mély fájdalom, az hogy az NHL hivatalos honlapján vezető hírben írtak Kiscsicsóról, az hogy a MAGYAR-szlovák ellentétet félretéve a szlovák jégkorong szövetség magyarul (!!!) írt nyílt levelet a magyar kollégáinak, az, hogy a feljutástól hazai pályán elütött japánok szövetségi kapitánya sajnálatát fejezi ki az EBEL összes csapatával egyetemben, az hogy a nemzeti csapatban soha senki nem viselheti a 19-est, sőt, egyik magyar klubban se fog senki játszani mezszámában a bűvös 19-esben...

Az, hogy a fehérvári jégcsarnok már a nevét viseli, ugyanúgy mint szeretett csapata is felvette nevébe a 19-et...

Ezek mutathatnak rá sportolói, és emberi nagyságára, pótolhatatlanságára, halhatatlanságára...

Kevesebbek lettünk mióta elment, egy jelenkori hős távozott...
A nemzet 19-ese: ifj OCSKAY GÁBOR

Napokban zajlik a róla elnevezett emléktorna, és napokban hallottam először Fankadeli számát is, melynek a végét már csak homályosan tudtam követni...

Nekem mindig lesz hely a falamon a róla készült emlékposzternek.
Én mindig őrizni fogom a Nemzeti Sport 2009. március 26.-i számát, és emlékét...
RIP ifj OCSKAY GÁBOR