2009. augusztus 17., hétfő

Még Keletebbre

Az évi clubtúránk esedékessé vált, mivel lassan, de biztosan kisétálunk az idei nyárból is. Célpont az ország másik vége volt: Mátészalka. Így ismerkedhettünk meg a vidék nevezetességeinek némelyikével.
A szatmári kisvárosból indultunk el egy kisebb túrára szombaton. Olyan sokat nem kopott az amúgy is sovány külső gumim, míg Mátészalkáról átértünk Szatmárcsekére. A falu legnagyobb nevezetessége a "csónakos fejfás temető". Már magát a nevét is megjegyezni nem egyszerű, hát még azt értelmezni. Fejfás egy temető az még rendben van, de hogy még csónakos is. Ennél összetettebb már csak a tehenek gyomra. Apropó tehenek, vendéglátóink szerint egyre kevesebb a tehén a környéken amit az úton hagyott lepények mennyisége is jelez. Ez az elmélet is alátámasztja a vidék hanyatló gazdaságát. Ha már belemásztunk a gazdaságba, feltétlen meg kell jegyezni, Mátészalka gyermekét "az igazit". A Rudi egy vérbeli magyar találmány melyet a 60-as évektől kezdtek gyártani. Az akkori nevét a Túró Rudit Klein Sándor a BME akkori oktatója találta ki, nem kis felháborodást kiváltva ezzel. Ám a mi Rudinkat nem lehetett megállítani, s töretlen fejlődése ma is tart (igaz már Pöttyös néven), bizonyítja ezt egyre gyarapodó repertoárja.

"Kedves elvtársak ez itt a Rudi. Bekaphatják mind!!!"

Nos vissza temetőbe. Az sokkal érdekesebb, mivel még ma sem tudják biztosan, hogy miért is alakult ki ez a furcsa temetkezési szokás. Az egyik magyarázat valószínűleg romantikus tévhit csupán, miszerint ez egy ősi ugor csónakos temetkezési szokás. A másiknak tulajdonítanak több hitelességet, miszerint a gyakori áradások miatt halottakat csak csónakkal vihették a temetőbe, azonban errefelé ladikkal jártak és a bárkás,félbárkás és deszkás temetés volt a hagyományos.
Na most már tényleg néhány kép:






A temetőben kapott helyet Himnuszunk szerzője is, az 1838-ban elhunyt Kölcsey Ferenc. Az 1823 január 22-én íródott alkotás tiszteletére később ezt a napot tették a Magyar kultúra napjává is. Költőnk síremléke a temető legmagasabb pontján fekszik. A Gerendai Antal tervezte hat köroszlopos, felül párkánnyal egybefogott síremlék közepén hasábtalapzaton áll egy Kölcsey feliratos, címeres urna. A síremlék bekerült még a falu címerébe is.


A temető bejáratával szemben emléket állítottak a szétszóródott magyarság emlékének. Néhány adat egészen meglepő (pl. az afrikai kontinensen 25000 magyar él !?!).

Lassan itthon leszünk a legkevesebben...

Ezek után természeti értékeinkre fókuszáltunk, így egy kisebb motorozás után a Tiszánál kötöttünk ki. Egy tökéletes kis szigetre találtunk: kevés ember, gyönyörű táj, rendezett szabad Camping. Tiszába még nem sikerült fürödnöm, így nagy lendülettel vetettem bele magam a vízbe. Ez a lendület azonban hamarjában megtört, mikor testem érzékelte a hideg vizet. Ez egyrészt örömmel töltött el, hogy az elmúlt nap italozásai után szervezetem képes érzékelni a külvilágot. Másodjára azonban sikeresen vetettem bele magam, s rögtön bele is merültem, így már elviselhető volt. Sőt, egy kicsit fel is frissített minket. A dolog érdekességét az adta, hogy túlparton már Ukrajna volt. Vagyis Kárpátalja, így lényegében a "határban" fürödtünk. Ezt a helyet tudom ajánlani Cseh Lacinak is mivel akkora itt a sodrás, ha valaki a parttól beljebb merészkedik, hogy ha teljes erővel is úszik szinte egy helyben mozog csak. A fordulókat meg tudná gyakorolni Laci Ukrajnában.
Kép:



Miután kifürödtük magunkat (vagy inkább sz@rrá fagytunk a vízben), még egy érdekességet tartogattak nekünk házigazdáink. Egy még mindig működő vízimalmot látogattunk meg. Az első írásos emlék már 1315-ben megszületett a malomról, a jelenlegi malom ősét 1752-höz kötik. Az épületnek 11 ablaka, 3 erkélye, 2 kereke, víziládája, és duzzasztó zsilipe is van. Belülről is sikerült megnéznünk a malmot, amit egy rövid időre be is indítottak! Csodálatos környéket csak a helyi dzsibuk esküvője volt képes megzavarni... Róluk nincs kép, de a malomról és környezetéről annál több:









Őszintén megvallva nem hittem volna, hogy ez a környék ennyi látnivalót tartogat az oda látogatoknak, de megnyugtattak, hogy még lenni mit nézni akár ilyen kicsi túra alkalmával is, hiszen km-ben nagyon karcsú volt a látottakhoz képest.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése