Vaspapucsosok Acélvárosban

Imádom a salakmotort. Honnan ez a nagy szeretet? Még minden 511ben kezdődött, na nem időszámítás után vagy előtt, hanem a kollégium 5. emeletén. Ott ahol Pé-vel tengettem napjaimat az elmúlt évben. Voltam ugyanis annyira lojális, hogy engedtem neki, hogyha adta a tv a salakmotor GP-et akkor azt néztük. Eleinte nem nagyon tetszett, aztán kezdtem jobban figyelni, milyen is az a salakmotor? Elsősorban Lengyelországban és a britteknél kedvelt sportág. Egy-egy nagyobb versenyen tízezrek szurkolnak a helyszínen, akár egy focimeccsen: görögtűz, zászlók sör stb. stb.. A motorokról annyit érdemes mondani, hogy 500 ccm-esek, metanollal mennek, nincs váltó, és a féket is feleslegesnek találták. 120 km/h körül mennek be a kanyarba fék nélkül... Egy motor ára 2,2 millió jó magyar Forintnak felel meg. Egy tehetősebb versenyzőnek 6-7 motorja is lehet.

Egy jó tanács, ha elkezdesz salakmotort nézni feltétlenül válassz kedvencet. Nekünk egyértelmű volt a választásunk: Emil Sayfutdinov. Minden megvan benne, ami egy fiatal salakmotoroshoz kell: tehetséges, szemtelen és erőszakos! Egy állat. Bár a hétvégén a GP összetettjében visszacsúszott a harmadik helyre, Őt tartják a jövő emberének. A magyar kedvenc: Józsika. Vagyis Tabaka József, aki tavalyi súlyos balesete után (miután elesett szinte elütötte a mögötte érkező) tette a számomra roppant szimpatikus kijelentést:

"A lányok babáznak, a fiúk fociznak, a férfiak pedig motoroznak".
Magyarországon a salakmotor egyértelműen a keleti régióra korlátozódik. Vagyis Pé-ékhez, így hamar megérlelődött bennem az elhatározás, hogy egyszer lemegyek hozzájuk egy versenyre. Nos erre egészen a múlt hét végéig várni kellett. De ami késik...
Szóval addig fajultak a dolgok amíg megint Sárospatakon találtam magam. A program a szokásos volt: megérkezés, foci, sör. Másnap át Sátoraljaújhelyre, majd szombaton irány Miskolci Népkerti Speedway Aréna. A hangulat egy focimeccsre emlékeztetett, azt leszámítva, hogy itt nincs vendégszektor, és nincs harc a táborok között. Mivel Páros EB volt ezért, szép számmal érkeztek vendégszurkolók (elsősorban lengyelek). A verseny rangosságát mutatja az is, hogy itt volt az egyéni világbajnok Kafurov, valamint a csapat VB-n bronzérmes Laguta is. A bevonulás zenei aláfestés mellett füstbombák görögtüzek, valamint pénztárszalagok kísérték. Amelyik versenyző látott még a füstbombáktól, azt fejbe dobták egy pénztárszalaggal. Néhány lopott képet is berakok:



Jöjjenek a sajátok:

A szabályok szerint minden nemzet 3-3 főt nevezhetett és Őket cserélgethették tetszés szerint. A mieinket a Magosi, Szatmári, Tabaka hármas képviselte. Aztán elkezdődött a verseny, felbőgnek a motorok, tolakodás a kanyarban, szórják a salakot az arcodba. Negyedik futamban jönnek a magyarok, zúg a RIA-RIA, ugrál mindenki, mikor az élre áll Magosi, s ott is marad. Jól kezdődik számunkra a verseny, ahol nívós mezőnyben egy dobogós hely is felért volna egy kisebb fajta csodával. A tetőpont a 13. futamban hágott a tetőfokára, amikor is kettős magyar siker született!!! Az aréna az utolsó körben majd felrobbant mindenki kiabált, ugrált rázta az öklét!
Jöjjön pár kép a versenyről:

Némi meglepetésre az első helyet a csehek szerezték meg (vagyis inkább Dryml testvérek), akik a megszerezhető maximum pontból csupán egyet vesztettek. A második helyre az oroszok futottak, be a harmadikra, nos ez csak az utolsó futamban dőlt el. Ahol is a magyar, és a lengyel csapat csapott össze. Az esélyeink egészen az első kanyarig jók voltak. De akkor sajnálatos módon Szatmári elesett s magával sodorta az egyik lengyelt is. Az esés annyira súlyosnak bizonyult, hogy a magyart kórházba kellett szállítani. Az egész nem messze tőlünk történt:

Később kiderült, hogy nincs maradandó sérülése Lacinak. A versenyt elveszítettük, mivel Magosinak egyedül (Szatmárit még ki is zárták, így Tabaka nem ugorhatott be a helyére) kellett volna nyernie, de a két lengyel mellett ez nem sikerült. Az eredmény így is figyelemre méltó, 4. hely.
Először voltam, de remélem nem utoljára salakmotoron, a hangulat egészen egyedi: a metanol szaga, a pár méterre előtted elzúgó motorok, a repkedő salakdarabok, és persze magák a futamok. Durva na...